Menü

Mérlegelés

Valamennyi, az AIBA által engedélyezett versenyen.

- Minden egyes benevezett versenyzőnek részt kell vennie az általános mérlegelésen, melynek időpontja az első versenynap reggelén van.

- Amennyiben a versenyzők létszáma meghaladja a 300-at, továbbá olimpia esetén, a mérlegelést egy nappal – de maximum 24 órával – az első versenynapon esedékes orvosi vizsgálatot megelőzően lehet lebonyolítani, a technikai delegátus utasítására.

- Az általános mérlegelés és az első mérkőzés között legalább 6 órának kell eltelnie. A napi mérlegelés és a napi első mérkőzés között legalább három órának kell lennie. Azonban a technikai delegátus – miután konzultált az orvosi zsűri elnökével - változtathat ezen a szabályon, ha rendkívüli körülmények merülnek fel.

- A mérlegelést a technikai delegátus által kijelölt személyeknek kell végezniük. Az éppen mérlegelt versenyző nemzeti szövetségének képviselője jelen lehet a mérlegelésnél, de semmilyen formában nem avatkozhat közbe.

- Az általános mérlegelésnél az ökölvívó súlya nem haladhatja meg a súlycsoport felső súlyhatárát, és nem lehet alacsonyabb az alsó súlyhatárnál. Az általános mérlegelésnél regisztrált súlyhatár szabja meg, hogy az ökölvívó az adott versenyen melyik súlycsoportban indul. Ettől függetlenül a verseny további napjain is mérlegelnie kell, s minden alkalommal alatta kell maradni a súlycsoport felső határának.

- A hivatalos súly az, amit a mérleg mutat, miközben a versenyző meztelen, leszámítva az alsónadrágot vagy úszónadrágot. Ha kell, a versenyző az alsónadrágját is levetheti

- Az esetleges próbamérlegnek ugyanolyan gyártmányúnak és ugyanolyan kalibrálásúnak kell lennie, mint a hivatalos mérlegnek.

- A mérlegelést a versenyzővel megegyező nemû tisztségviselőknek kell végezniük.

- A kétnemű események – amelyeken női és férfi bokszolók is részt vesznek – esetében külön szobákat kell biztosítani az orvosi vizsgálatra és a mérlegelésre a férfiak és a nők részére.

A bokszolók cseréje a hivatalos mérlegelésen

- A bokszoló csak egyszer jelenhet meg a hivatalos mérlegnél és az első orvosi vizsgálatnál. Az ekkor mért súly a végleges súly.

- Ha az általános mérlegelés még nem fejeződött be, megengedhető, hogy az ország nemzeti szövetségének csapatvezetője azt a versenyzőt, aki nem tudta hozni a súlyát, áttegye egy magasabb vagy alacsonyabb súlycsoportba mindaddig, amíg a mérlegelés nem fejeződött be, s az adott országnak van szabad helye a szóban forgó súlycsoportban.

- Ugyancsak lehetséges egy versenyző kicserélése a mérlegelés befejezéséig a nemzeti szövetség által, feltéve, ha az adott versenyre nevezhettek tartalék versenyzőt.

- A fenti szabály csak a nyílt versenyeken alkalmazható, amelyeken tartalékversenyzők nevezése elfogadott.

- Minden más cserét az általános mérlegelés előtti nap végéig kell lebonyolítani.  

 

Sorsolás

- A hivatalos sorsolást közvetlenül az orvosi vizsgálat és az általános mérlegelés után kell megejteni, amilyen gyorsan csak lehetséges. A sorsolást be kell fejezni legalább három órával az első versenynap első mérkőzésének kezdete előtt.

- A hivatalos sorsolás a mérlegelés befejezése után három órán belül meg kell tartani, kivétel ha az általános mérlegelést az első versenynapot megelőző nap reggelén tartják. A sorsoláson részt kell vennie minden induló nemzet legalább egy képviselőjének.

- Minden, az AIBA által engedélyezett versenyen a számítógépes sorsolást kell alkalmazni. Ha ez nem működik, akkor kézi sorsolást kell végezni. Az általános mérlegelést és a hivatalos sorsolást ugyanazon a napon kell megtartani.

- Erőnyerő – Azokon a versenyeken, amelyeken egy súlycsoportban négynél több versenyző indul, megfelelő számú erőnyerőt kell kisorsolni az első fordulóra, hogy a második körben 4-re, 8-ra, 16-ra vagy 32-re csökkenjen a versenyzők száma. Annak, aki az első körben erőnyerő, a második fordulóban elsőként kell szorítóba lépnie. Az a versenyző, aki egyszer sem bokszolt, nem kaphat érmet!

- Kiemelés – A kiemelésnek összhangban kell lennie a világranglistával.

A technikai delegátusnak el kell érnie, hogy egyetlen versenyző se bokszoljon kétszer azt megelőzően, hogy mindenki más legalább egyszer ne bokszolt volna ugyanabban a súlycsoportban. Különleges esetekben a technikai delegátus megszegheti ezt a szabályt.

- Újrasorsolás – Ha bármiféle hiba vagy tévedés forog fenn, a technikai delegátus elrendelheti bármelyik súlycsoport versenyeinek újrasorsolását – feltéve, ha a sorsolás még nem fejeződött be.

 

A menetek időtartama és száma

- Valamennyi AIBA-eseményen, elit férfiak és ifjúsági fiúk esetében három (3), háromperces (3) menetből áll a mérkőzés.

- Valamennyi AIBA-eseményen, elit nők és ifjúsági lányok esetében négy (4), kétperces (2) menetből áll a mérkőzés.

- Valamennyi AIBA-eseményen, junior fiúk és lányok esetében három (3), kétperces (2) menetből áll a mérkőzés.

- Serdülő fiúk esetében három (3) másfél perces (1,5) menetből áll a mérkőzés.

A fent felsorolt versenyek esetében a menetek közötti pihenőidő mindig egy perc.

 

A döntés

- Pontozásos győzelem (WP)

 A mérkőzés végén a bevitt pontos és szabályos ütések teljes száma alapján kell meghatározni a győztes kilétét. Azt a versenyzőt kell kihozni győztesnek, aki a több pontos és szabályos ütést vitte be az ellenfelének. Ha mindkét versenyző megsérült, és képtelenek folytatni a küzdelmet, akkor azt a versenyzőt kell kihirdetni győztesnek, aki a meccs megszakításának pillanatáig több pontos és szabályos ütést vitt be.

- Technikai kiütés (Technical Knock-out - TKO )

Amikor valamelyik versenyző döntő hátrányba került, vagy nem képes a küzdelem folytatására. Ha a versenyző – a bíró megítélése szerint – döntő hátrányban van vagy túlságosan nagy verést kap, a küzdelmet be kell szüntetni, és a másik bokszolót TKO-val kell kihirdetni győztesnek.

- Sérülés esetén (Technical Knock-out Injury- TKO-I) 

 - Ha a versenyző – az orvos vagy a bíró véleménye szerint – nem alkalmas a küzdelem folytatására szabályos ütésektől elszenvedett sérülés, vagy bármi más következtében, vagy bármilyen más fizikai behatás miatt harcképtelenné vált, a mérkőzést be kell szüntetni, s az ellenfelet ki kell hirdetni győztesnek, TKO-I megnevezéssel. Ha mindkét versenyző egyidejűleg megsérült, akkor a sérülés pillanatában a pontozóknál vezető versenyzőt kell győztesnek kihirdetni.

 - Ennek a döntésnek a meghozatala a bíró joga, aki konzultálhat az orvosi zsűrivel, vagy az orvosi zsűri utasíthatja a bírót a küzdelem beszüntetésére, valamilyen kommunikációs módon.

 - Ha a bíró a szorítóhoz hívja az orvost, hogy az vizsgálja meg valamelyik versenyzőt, csak ez a két tisztségviselő lehet jelen. Senki mást nem szabad beengedni a szorítóba, de még a szorító széléhez sem.

- Győzelem feladással(TKO)

Ha a versenyző magától feladja a küzdelmet sérülés miatt vagy, mert szorítósegédje bedobja a törülközőt, vagy, mert az illető képtelen a küzdelem folytatására az újabb menet megkezdését követően, ellenfelét TKO-val kell kihirdetni győztesnek.

- Győzelem kiütéssel (KO)

Ha a versenyző „lenn van”, és nem képes folytatni a küzdelmet, miután a bíró tízet számolt rá, az ellenfelet KO-val kell kihirdetni győztesnek.

- Győzelem leléptetéssel - Diszkvalifikáció (DQ)

Ha a versenyzőt leléptetik, az ellenfelét kell kihirdetni győztesnek. Ha mindkét versenyzőt leléptetik, a döntést az alábbiak szerint kell meghozni.

Az etikátlan magatartás vagy sportszerűtlenség miatt leléptetett versenyző semmiféle érmet, díjat, trófeát, semmilyen elismerést nem kaphat, amely elismerés, érem, stb. a versenynek abban a szakaszában járna, amelyikben az illetőt leléptették. A diszkvalifikált bokszoló, aki megsértette a fegyelmi szabályzatot, beleértve az antidopping kódexet, semmiféle ranglistapontot nem kaphat. A fegyelmezetlenség tényét jelenteni kell a fegyelmi bizottságnak.

- Nincs eredmény (No Contest -NC)

A bíró véget vethet a küzdelemnek a mérkőzésidő lejárta előtt abban az esetben, ha a versenyzők hibáján vagy a bíró hatáskörén kívül történik valami, ami megakadályozza a mérkőzés folytatását (például megsérül a szorító, elromlik a világítás, ítéletidő tör ki szabadtéri mérkőzés esetén, stb. Ilyen esetben a mérkőzést „no contest” („nincs eredmény”) jelzéssel kell befejezni, s ha mindez egy bajnokságon történik, akkor a zsűri dönt a továbbiakról.

- Győzelem mérkőzés nélkül (Walk-Over - WO)

 Ha a versenyző megjelenik a szorítóban, teljes felszerelésben, és a versenyző ellenfele nem jelenik meg a műsorközlő felszólítására, továbbá a gong megszólalása után legalább egy perc eltelt, a bírónak az első versenyzőt kell győztesnek kihirdetni, „walk-over”, azaz „mérkőzés nélkül” megjelöléssel. A bírónak először a verseny zsűrijét kell értesítenie, aztán a versenyzőt a szorító közepére kell szólítania, és miután kihirdette a döntést, fel kell emelnie a (győztes) versenyző kezét.

- Döntetlen esetén (TD)

A mérkőzés végén, ha a két versenyző azonos pontszámmal áll,akkor a pontozónak többségi döntést kell hozni úgy, hogy a pontozók megnyomják a megfelelő sarok jelzőgombját a versenyzők teljesítményét az alábbiak szerint értékelve:

- melyikük támadott többet, melyikük irányította a küzdelmet( ki dominált),technikai-taktikai felkészültség, melyiküknek volt jobb a stílusa. S ha ezek a szempontok sem döntenek, akkor

azt kell mérlegelni, hogy melyikük védekezett jobban, kikövetett el több szabálytalanságot.

- Minden kategóriában meg kell nevezni a végső győztest az AIBA által engedélyezett viadalokon. Nincs technikai döntetlen.

- Csak a páros csapatmérkőzéseken lehet döntetlent hirdetni, ha résztvevő felek elõzõen megegyeztek ezen kérdéskörben.

- A WSB és az APB szabályrendszerében előfordulhat technikai döntetlen (TD)

- A szorítóban elõforduló, a bíró hatáskörén kívüli incidensek

    - Ha valami olyasmi történik, ami megakadályozza a mérkőzés folytatását egy percen belül ahhoz képest, hogy az első, második vagy harmadik menet (négymenetes meccs esetén) megkezdését jelző gong megszólalt– például áramkimaradás, stb. -, a mérkőzést le kell állítani, és a versenyzőket a napi program utolsó párjaként kell egymással bokszoltatni.

    - Ha az incidens az utolsó menetben történik, a meccset befejezettnek nyilvánítják, és a pontozók az addig látottak alapján állapítják meg a győztest.

    - Ha a mérkőzést nem lehet újra kezdeni az éppen folyó program végén, akkor a következő (napi) program elejére kell áthelyezni, az eredeti programban szereplő kezdõ meccs elé.

    - Ha egy mérkőzést leállítanak, majd később újra kezdenek, akkor a megszakításkor    jegyzett állást rögzíteni kell, s az újrakezdéskor a pontok számlálását onnan folytatni.

 

Óvás

- Az óvást a csapatvezető vagy a delegáció legmagasabb beosztású tagja adhatja be a megóvandó mérkőzés befejezésétől számított legfeljebb 30 percen belül. Az óvást írásban kell benyújtani a verseny zsűri elnökének, pontosan részletezve az óvás okait, valamint be kell fizetni az óvás díját. Ha a zsűri az óvásnak helyt ad az adminisztratív költséget levonva a maradék összeget visszaadják az óvást benyújtó csapatnak. Ha az óvást elutasítják, nem adnak vissza semmit sem a befizetett összegből.

- Csak a bíró(mérkőzés vezető) ellen lehet óvást benyújtani.

 

AIBA - pontozás

- Az összes, AIBA által engedélyezett eseményen az AIBA pontozási rendszert kell alkalmazni.

- Ha az AIBA pontozási rendszer meghibásodik, a következő a teendő:

A zsűri elnökének egy percre meg kell szakítania a mérkőzést. Amennyiben ezen idő alatt nem sikerül megjavítani a berendezést, az állást rögzítik, és öt pontozó kézi pontozással

folytatja a mérkőzés értékelését. A mérkőzés hátra lévő részében írásban pontoznak. A mérkőzés befejeztével a bíró összegyűjti a pontozólapokat, ezek eredményét összesíti a meccs megszakításáig a számítógépben regisztrált eredménnyel, s e kettő alapján hirdeti ki a győztest. Ha ezek után sem sikerül megjavítani az AIBA pontozási rendszert, a zsűri döntést hozhat arról, hogy a további mérkőzéseket is kézi pontozás mellett bonyolítsák le.

- Valamennyi, az AIBA által engedélyezett versenyen, kell lennie egy, a mérkőzés visszanézését lehetővé tevő kamerának, amely integráns része az AIBA pontozási rendszernek. Ez kötelező minden nagyobb AIBA-eseményen (Világbajnokság, Világkupa, Elnökkupa, olimpia és olimpiai selejtező).

AIBA pontozási rendszer

- az 5 pontozóból véletlenszerűen kiválasztott 3 pontozó eredményei adják a mérkőzés végeredményét. A pontozók nem tudják melyikük pontozását vette figyelembe a gép.

- A pontozási rendszer az egyéni pontokon alapul

- Menetenként külön számolják a piros és a kék sarok pontszámait

- A pontozók menetenként összesítik és értékelik a bokszolók teljesítményét, melyet a pontozógép a mérkőzés végén összesít

- az a bokszoló aki a menetet megnyerte 10 pontot kap arra a menetre, a másik versenyző a különbségtől függően 1-4 ponttal kevesebbet

      10-9 hasonló teljesítmény, szoros mérkőzés

      10-8 egyértelmű különbség

      10-7 teljes dominancia

      10-6 fölényes különbség

- döntetlen esetén a pontozóknak győztest kell jelölniük, melynek kritériumai:

1. nagyobb számú célzott, megfelelő nagyságú ütés

2. dominancia (irányítószerep) a mérkőzésen

3. küzdőképesség

4. technikai, taktikai fölény

5. szabálytalanságok

- intést esetén a mérkőzés végén az összesítet eredményből az intést kapó bokszoló pontjaiból vonnak le intésenként 1 pontot

 

Érvényes pontok

- A menetekben úgy történik a pontozás, hogy a pontozóbíró az egyes versenyzők által bevitt ütésekre pontokat ad. Pontot akkor lehet adni az ütésre, ha azt az ökölbe szorított kesztyűvel viszik be, akár a jobb, akár a bal kézzel, és az ököl elülső felülete – a bütyköknél – találkozik a másik fél fejének elülső vagy oldalsó részével, illetve a testével, az öv felett. Az ütése akkor érvényes, ha azt nem blokkolta vagy védte a másik fél. A lengőütések – amennyiben a fenti kritériumoknak megfelelnek – ugyancsak szabályosak.

- A pontok megítélésének az alábbi elvet kell követnie: egy-egy pont minden egyes korrekt ütésért.


Érvénytelen pontok

- Leütésért nem adható külön pont.

- Szabálytalanságok

  - Az öv alatti ütés, a fogás, a gáncsolás, a rúgás és a lábbal vagy térddel történő ütés.

  - Ütések vagy csapások a fejjel, a vállal, az alkarral, a könyökkel, az ellenfél fojtogatása, az ellenfél arcának nyomása/tolása karral vagy könyökkel, az ellenfél fejének hátranyomása a köteleken át.

  - Ütés nyitott tenyérrel, a kesztyű belső felével, a csuklóval vagy a kéz oldalával.

  - Az ellenfél hátának, s különösképpen az ellenfél tarkójának, nyaka hátsó felének és a veséjének ütlegelése.

  - Fordulásból leadott ütések.

  - A kötelek segítségével történő támadás, a kötelek bármiféle szabálytalan használata.

  - Ráfeküdni az ellenfélre, lebirkózni az ellenfelet, bevetődni a fogásba.

  - Rátámadni a földön fekvő, vagy leesőben lévő ellenfélre.

  - Befogni, bekulcsolni az ellenfél karját vagy fejét, betolni a kart az ellenfél karja alá.

  - Lebukni az ellenfél övének vonala alá veszély módon.

  - Teljesen passzív védekezés kettős fedezék által, vagy szándékosan elesni, elfutni vagy hátat fordítani.

  - Nem helyénvaló, agresszív vagy fenyegető kifejezések használata.

  - Ha nem lép hátra a versenyző a Break! vezényszóra.

  - Azonnal megkísérelni az ellenfél megütését a Break! vezényszó után, anélkül, hogy hátra lépett volna az illető.

  - Támadó vagy fenyegető magatartás a vezetőbíróval szemben.

  - A fogvédő kiköpése.

  - Kinyújtott ököllel előrenyomulni, az ellenfél látásának gátolása céljából.

 

Figyelmeztetés, intés, kizárás

- Az a versenyző, aki nem engedelmeskedik a vezetőbíró utasításainak, nem tartja be az ökölvívás szabályait, sportszerűtlenül bokszol, vagy szabálytalanságokat követ el, figyelmeztethető, meginthető vagy kizárható a küzdelemből – a vezetőbíró mérlegelése alapján. Ha a vezetőbíró figyelmeztetni akarja a versenyzőt, meg kell állítania a küzdelmet, és mutatnia kell a szabályszegést. A vezetőbíró egyféle szabálytalanságért többször is figyelmeztetheti a versenyzőt, az ő megítélésére van bízva, hogy hányadik alkalomra (nem kötelező a 3.-ra) inti meg a szabálytalankodót. H intésre kerül a sor a bíró rámutat a bokszolóra, majd a supervisor-ra (aki rögzíti a gépen az intést), mutatja a szabálytalanságot és az intést. Egy mérkőzésen legfeljebb három intés adható a versenyzőnek. A harmadik intés automatikus kizárást von maga után.

- Ha a versenyzőt meginti a vezetőbíró, akkor a megintett versenyző összpontszámából a mérkőzés végén intésenként egy pontot levonnak.

- Ha a vezetőbíró nem biztos benne, hogy szabálytalanság történt, de él a gyanúperrel, akkor konzultálhat a pontozóbírókkal

- A mérkőzés kezdetekor és befejezésekor kezet kell rázniuk a versenyzőknek, de csak akkor. Minden más esetben tilos a kézfogás.

- Ha a versenyző fogvédője először kiesik, a vezetőbírónak figyelmeztetnie kell az illetőt. A harmadik alkalmat követően meg kell inteni az illető versenyzőt.

- Ha a versenyző szándékosan köpi ki fogvédőjét, azonnal meg kell inteni.


vissza                         folytatás

A weboldalon cookie-kat használunk, a jobb felhasználói élményért. OK